A tegnapi bálnak sok tanulsága volt. Pontokba szedem, mert szeretek felsorolásokat blogolni.

- M nagyon jól néz ki az új rucijában. Visszafogott és csinos.

- A vacsora az nem hidegtálat jelent. A hidegtál az valami kis zsenge husi, sok mindenféle zöldség és nyúltáp, és az egyetlen célja ennek az, hogy még éhesebb legyél, és meghozza az étvágyad a főételhez. De főételként szervírozni egy ilyet, az egyszerűen kibaszás.

- Ha valaha is partizenekart alapítok, akkor kínosan ügyeljek arra, hogy egynél több lassú számot tudjak játszani három óra alatt, mert bármilyen hihetetlen is, a bálba párok is mennek, akik nem swingelni akarnak meg retró funkyra moonwalkolni, hanem csak lassan, ölelkezve totyogni. Szóval eléggé kibaszás volt az is, hogy az éjszakai három órás intervallumban összesen 1(!) ilyen számot kaptunk.

És még a tombolán sem nyertünk.

De legalább a társaság az nem volt rossz. Szóval ezt a vacsorát én HAT (6) pontra értékelem a nemtudom mennyiből.

A mai lanpartiban valahogy több lehetőséget látok a kibontakozásra, pláne hogy szokás szerint asszonypajtás is jön erre is, mert szeret macsó arcoskodó hímeknek headshotokat osztogatni.