A mai napon arra jöttem rá, hogy én nagyjából azóta viseltetek meglehetős ellenérzéssel az olyan emberek iránt, akik azt hiszik, hogy részegnek lenni menő, és erre alapozva egyetemi órákat is kihagynak, meg az olyan emberek iránt, akik személyiségétől abszolút függetlenül pusztán azért rajonganak valakiért, mert az külföldi, meg az olyan emberek iránt, akik szánalomból hagyják magukat lefektetni, illetve az olyan emberek iránt, akik cigiznek, mióta elkezdtem serdülni, és azt hittem, hogy ezeket a dolgokat az ember egy idő után kinövi, mint a hatalomkártyázást. De lehet hogy nem. Én felnőtt fejjel szerettem meg a pokemont, bár ezzel a fétisemmel nem vagyok káros hatással mások testi és lelki világára.

Volt ma egy hallgatóm, aki negyedóránként kéredzkedett ki cigizni gyakorlat közben. Én meg azt mondtam neki, hogy igazából magasról letojom hogy mikor megy ki, mikor jön be, fejen áll-e közben vagy kézen (jó, nem így mondtam, de ez volt a jelentése), csak a gyakorlata legyen meg. Állítólag negyedszer vette fel ezt a tárgyat. Ha egy hibát is találok jövő héten a jegyzőkönyvében, akkor készülhet a jövőre esedékes ötödik, jubileumi alkalomra.

Azt tudja valaki, hogy az afroamerikai nők miért hordanak előszeretettel parókákat annak ellenére, hogy van hajuk?