2012. június 17., vasárnap

De egyébként igaz, én mint operafesztes belsős, megerősíthetem, hogy ez úgy működik, hogy aznap reggel szólnak hogy figyi már haver, itt van ez a darab, ugorj már be és játssz el egy-két szólamot. Nem egy héttel előtte, nem egy hónappal előtte, hanem aznap reggel szólnak, és akkor sem úgy, hogy valaki megkeres és leszerződtet, hanem szívességből, no pénzért, havernak, csak mert olyan régóta ismerjük egymást, és hát na. Mert megkér. Huba mesélte, hogy nekik a hangszereiket kérték el egyszer aznapra csak úgy spontán, mert akkor derült ki hogy nincs hangszer, és aztán kifelé menet meg szóltak, hogy ja, és holnapra is kell majd, kösz. Így működik a híres neves miskolci operafesztivál. Egy hakni az egész, csillogó glitteres rózsaszín masnival átkötött széklet, ami köré a csóringer utcai árusok odagyűlnek, mint a legyek.

1 komment:

Névtelen írta...

hát 1. a csóringer utai árusok kurvára eltudnak kérni a kurva leértékelt forintunkból 800-at egy korsó sörért! (jó az meggy sör, de akkor is!)
2. a kurvadrága belépőkből a sok selyemseggű körülmetélt cukrosbuzinak kell jól megtömni a zsebét (v. seggét) zsetonnal, akik Pestről csak ezért utaznak le és még VIP vendégként való bánásmód is dukál nekik, csak mert producerek, szervezők, ingyenélők stb. Így a helyenként hajnalig gályázó zenészek (ak.m zeneművészek) meg le vannak okádva anyagilag és egy odavetett "szép volt fiúk!" szlogennel szerintük már ki is vannak fizetve...
Ill. nem tom a művészek hiénája, az artisjus vajon mennyit zsebel még ezek mellett, miközben a volt Kossuth mozi lassan szarrá omladozó látképe teszi fel a habot a nagy művészet "tortájára!"
(n)